Hi!
Megint tudok nektek írni :) Mert ma este is ebben a Best Value hotelben alszunk, nagyon bevált, olcsóbbak, mint a táborhelyek, és mégsem kell a földön a sátorban aludni. Mindig van internet, és nem kell vesződni a sátorpakolással. van tető is a fejünk felett, ami jól jön mert ma például akkora vihar volt itt Arizónában a sivatag kellős közepén hogycsak na! Néztük is Dódival a kocsiból, hátha látunk tornádót, mert ilyenkor itt ez nem ritka eset.
Ma reggel korán elindultunk, hogy minden látnivaló beleférjen a mai napba, és időben visszaérjünk majd Clevelandba, a terv szerint kedden már megérkezünk. Először megnéztük a Hoover gátat. A Coloradó folyóra építették, és ennek a gátnak köszönhetően van víz Las Vegasban, és Los Angeles-ben. Tényleg monumentális építmény, de sok időt nem töltöttünk itt, mert annyira nem ragadott meg a dolog. Az érdekes az volt benne, hogy Jóska mesélte, mikor ő legutoljára itt járt akkor még azt mesélték a gátról, hogy az a sok beton, amit felhasználtak a gáthoz, még mindig köt.
Hamarosan továbbindultunk a cél a Grand Canyon Nemzeti Park volt. Az utat mindketten kicsit végigszunyókáltuk. Néha az autóban olyan álmosság tör rám, hogy alig tudom nyitvatartani a szemem. Fárasztó is amúgy ez a sok utazás, de érdemes. Sok amerikai ember nem jut el az államokban ennyi szép helyre, amit mi már mind láttunk. Kora délután már ott voltunk a Grand Canyon-nál, egy kis túrabusz vitt minket fel a szakadékhoz. Most gondolkozok, hogy mit írjak, milyen volt. Mert mindig csak azt írom rá, hogy szép volt, csodálatos stb... Úgy érzem nincs elég kifejező szó még a magyar nyelvben sem ennyi szépség leírására. A Grand Canyon egyszerűen egy csoda. Fel nem foghatom, hogy képes a természet ilyen csodákra. Elképzelhetetlen, hogy megnézhetsz valamit, ami több millió éves. igazából a Grand Canyon olyan 2500 m magas, azt mind kivágta az a pici folyó, ami már nem is látszik az aljában sem a szakadéknak. Több millió év kellett hozzá, hogy azt mind kivájja a folyó. Fantazstikus volt. Kaptam róla egy szép könyvet. Nem tudok ellenálni a könyvekben olyan szép képek vannak, amilyeneket én nem tudok csinálni. Ilyen helyeken sok nagyon beteg embert látok tolókocsival, akik már játni sem tudnak, azt hiszem azért jönnek, hogy még életükben láthassák ezeket a szépségeket. Boldog vagyok, hogy én már láthattam.
Aztán estefelé jöttünk a mára kitűzött szálláshelyünkre. Az út végig vezetett az arizóniai pusztán. Gyönyörködtem a kietlenségben,meg a viharfelhőkben. Sehol egy fa, még csak egy bokor sem, amíg a szem ellát.
Csináltam nagyon sok képet, ennek csak egy töredékét tudom felrakni, de mind megvan a gépen. De kevés a férőhely az indafotón, úgyhogy néhány kevésbé érdekes régebbi gépet levetttem. Nem veszik el, végül minden kép ki lesz írva egy dvd-re a videókkal együtt.
Fekszek, mert késő van.
Vigyázzatok magatokra, és írjatok bátran véleményt, kommentet, mert abból látom, hogy olvassátok a mesénket, és jól esik.
Puszi:
Évi, Lujzi
