Sziasztok!
Nem olyan egyszerű a kempingekből megoldani, hogy mindig jól szuperáljon az internet, és tudjak írni. Tegnap este mikor megérkeztünk Soult Lake Citibe a kempingünkbe,már nem volt senki a recepción, aki adott volna kódot az internethez, mostmár kaptunk, úhgyogy mielőtt elindulunk még írok.
Onnan kezdem, ahol legutóbb abbahagytam. Az előző táborhelyünkön, mikor felkeltünk képzeljétek 7 fok volt. Vettem ajándékba hőmérőt, azt szoktam kirakni a sátorba. Úgy fáztunk, hogy nem is igaz, volt egy csomó pokrocunk, hálózsák, de azért nem volt semmi. Főleg ha azt is hozzáteszem, hogy ma reggel Soult Lake cityben pedig mikor felébredtem és megnéztem a hőmérőt 32 fok volt. Ilyet... Pedig csak egy nap különbség.
Na szóval tegnap a nagy fagyoskodás után felkerekedtünk, úgy gondoltuk, hogy délelőtt visszamegyünk a Yellowstone Park másik felébe, ahol elöző nap nem jártunk. A nap foyamán nagyon szép idő lett, csak az éjsazaka volt olyan hideg. A parkban megálltunk egy hatalmas vízesésnél. Nekem ez a vízesés tettszett legjobban életemben. Nagyon nagyon gyors folyású, és az a szép benne, hogy a sziklák között kanyarog. Olyan természetes, teli fákkal, amik a sziklákról lógnak a vízesés fölé, nagyon szép. Csak nem lehetett egyben lefényképezni, mert hosszú.
Következő megállónk egy úgynevezett sárvulkánnál volt. Ez ugyanolyan hőforrás, mint a többi, azzal a különbséggel, hogy sár szerű szürke akármi fortyog. Nekem tetszenek ezek nagyon érdekesek, képzelem milyen erők mozoghatnak ott a föld alatt, hogy szinte a Park egész területén működnek ezek a kisebb nagyobb termikus források. ahol ilyenek vannak, ott nem is szabad lelépni a kijelölt útról. nehogy valaki alatt kibbuggyanjon valami :)
Mikor továbbmentünk, a Yellowstone tó felé képzeljétek, az út mellett sétált két óriási bölény. De annyira közel a kocsihoz, hogy alig mertem lehúzni az ablakot, és csinálni róla képet, le is videóztam, olyan közel ment el, hogy ha kinyújtottam volna a kezem meg is tudom simogatni. Csodálatos képet tudtunk róluk csinálni. Nekem nagyon tetszik ez az állat, olyan hatalmas erőt sugároz magából, és akkora feje van, elképesztő.
Kimentünk még a tóhoz, abban is gyönyörködtünk, majd Salt Lake City felé vettük az irányt. Kicsit hoszabb volt az út, mint terveztük. De nem unalmas, végig nemzeti erdőkön haladtunk keresztül, sziklák, hegyek között, olyan gyönyörű az út is. Meg nézzük a térképet és navigáljuk Dódit, hogy mikor merre kell menni. Már nagyon belejöttem, most Lujzit is okatatom, hogy mi hogy van a térképen. :)
Későn érkeztünk a városba, de annál csodálatosabb volt a látvány. A város a völgyben van lennt, és mikor jöttünk a hegyről befelé a városba, megpillantottuk már az esti fényeiben lévő Salt Lake Cityt, hátul még látszottak a lemenő nap sugarai. Gyönyörű volt. már késő estére értünk ide a táborhelyre, érdekes, mert ez a tábor bennt van a városban. Jót aludtunk, nem kellett korán kelni, mert ma csak este akarunk hajtani át a sivatagon. Nem is fáztunk :)
Ma megyünk majd fürdeni a Salt Lake-be, kíváncsi leszek milyen.
Örülök, hogy tudtam irni, esetleg képet is megpróbálok.
Puszi:
Éviés Lujzi
